Cikk oldal
2011. 07. 05

Borsika: A halak hallása

Amennyiben vesszük a fáradságot,és a halak hallásást összehasonlítjuk az emberi hallással,azt tapasztaljuk,hogy a nálunk jóval fejletlenebb halak hallása a miénkhez képest pokolian bonyolult.
Az emberi hallás esetében,a hang forrásából kiinduló hanghullámok a közvetítő anyagon (levegő) keresztül közvetlenül a fülünkbe jutnak,a megfelelő hangerő és a megfelelő frekvencia esetén megrezgetik a dobhártyát,melyek aztán az érző idegrendszeren keresztül eljutnak agyunk audiális (hallási) központjába.Ez az agyközpont aztán feldolgozza,értékeli,és adott esetben tárolja is az érző idegrendszeren keresztül beérkezett információkat.
A halak hallása viszont teljesen más.Vannak ugyan neurofiziológiai jellegű hasonlóságok,de az eltérésekből még többet fedezhetünk fel.Az egyik legfontosabb különbség talán a hanghullámok útja,amely út a hang forrásától a halak hallóközpontjáig vezet.A halak esetében ugyanis az egyensúlyi szervvel "egybeépült" hallószerv nincs kapcsolatban a külvilággal,hanem a koponya belsejében,a koponyacsontba zárt belső fülben található.Hogy a hanghullámok a halak hallószervéig egyáltalán eljuthassanak,meglehetősen kalandos és hosszú utat kell megtenniük.A hanghullámoknak először is át kell hatolniuk a halak kültakaróján (pikkelyek,pikkelytokok,nyálkahártya,bőt) ,majd az izomzaton,esetleg bizonyos belső szerveken és csontokon is,és csak ezek után rezegtethetik meg az úszóhólyagot,mely szerv ugyan a halak egyensúlyi szerveinek egy része,de a halak hallásában is nélkülözhetetlen szerepe van.Lényegében az úszóhólyag helyettesíti a dobhártyát.Aztán,ahogyan ez az úszóhólyag által felfogott hangrezgés még eljut a halak szervezetén keresztül a tulajdonképpeni hallószervbe,majd onnan az agy hallásközpontjába.A megtett hosszú és kalandos út miatt,melynek során a halak hallóközpontjába érkezik,a halak tulajdonképpen messze nem azt a hangot hallják,amelyet a hangforrás magából kibocsájtott.Hogy miért nem?A dolog magyarázata voltaképpen nagyon egyszerű.Gondoljunk csak bele:amikor a hanghullámoknak ennyi anyagon ( a halak kültakaróján és belső szervein) kell keresztülhaladniuk,hogy a "végállomásig" -vagyis a hallóközpontig-elérhessenek,törvényszerűen jelentős átalakuláson kell keresztülmenniük.Beláthatjuk,hogy egy ilyen esetben a különféle visszaverődések,az áthatolások és az elnyelődéses zavarok inkább nagyobb,mint kisebb mértékben fogják megváltoztatni a hang frekvenciáját,hullámhosszát,hangerejét,amplitudóját,de talán még a hangszínét is.
Ebből következik tehát az a logikus feltevés,hogy a halak hozzánk,emberekhez képest meglehetősen homályosan,elmosódottan és azonos hangerő esetén sokkal,de sokkal halkabban hallják a különféle hangokat.Igaz viszont,hogy a hangforrástól kiinduló hanghullámok a vízben jóval gyorsabban terjednek,mint a levegőben,ezért a hangforrás és a halak hallóközpontja között az időbeli eltérés,az az emberi halláséhoz képest nem számottevő,a megtett sokkal hosszabb és bonyolultabb út ellenére sem.
A halak hallásával kapcsolatban csak általánosságokról,a teljesség igénye nélkül,csak a legfontosabb tudnivalókra korlátozódva íródott meg.


Tisztelettel:Borsika
Hozzászólás
qruka2011.07.06.szia Borsika!
Lassan halbiológusnak készülsz vagy mi a fene?:-)))....jó cikk,nem is tudommmm....ami tapasztalatom van kis vizen:a kárászok,potyok hamarabb megugranak minta csux-de ők nálam csapatokban járnak-több fül többet hall-a csuka ***** közel beenged magához soxor....ami nem jelenti azt hogy rosszabbul hall,csak nem annyira félős talán....talán inkább úgy gondolom hogy bizonyos frekvenciájú hangok jobban zavarják,hamarabb elijesztik a halakat....az éles hirtelen hangokra jobban megugranak-pl.koppan a bot vagy evezőlapát a csónak szélén-ahogy Rebel is írta....de ha gyalogolok mellesbe-ami azért szintén zajjal jár-sok a növény,szaggatom a lábammal-sokkal közelebb bevárnak....leginkább az öregebbje még érzékenyebb rá,azokat csónakkal nehéz kis vizen becserkésznem....ja és csónakból ritkán van nagyon közeli kapás-ok néha egy egy lekövetés-a vizben azért csendben állva sok jön-és nagyok is egész közel....szóval csak csendben,csak halkan hogy senki meg ne hallja...:-) csao N
Rebel2011.07.05.Tisztelt Borsika !
Az írás nagyon érthető, tanulságos lehet, de óvatosan az agarakkal. A természet valós törvényeit nem ismerjük, csak következtethetünk bizonyos dolgokra. Egy pici koppanás a csónakban, nekünk alig hallható, de a pár méterre lévő hal menekül... Vagy idézhetném a lefelé sugárzó szonár (halradar) által sugárzott szinte alig érzékelhető jelet-kopogást.A riadalom mégis óriási...(látni a cikázást) Valahogy ez olyan, mint hogy gyengén lát a csúcsragadozó, a harcsa...
 
Minél keményebb a monofilzsinór anyaga annál kisebb a nyúlása, de nagyobb a szakítószilárdsága. Ellenben minél lágyabb annál nyúlékonyabb, gyengébb a zsinór.