Cikk oldal
2008. 11. 02

palee: Ké szerelék, 1 ponty

Nyár vége felé, egy hétköznap kimentem az ecseri horgásztóra. A sok ismerős közül a legrégebbihez szegődtem. Elmondása szerint jó helyre ült, és nagyon megy a hal. Sok jó horgász kis helyen is elér jelszóval ott maradtam vele, és bedobtam az első szerelékem. Jól beetettem neked, mondta. És valóban! A következő pillanatban elfeküdt az úszó, majd megindult. Természetesen a horgász jókor jó időben beránt, igy tettem én is. A két-három perces nagy huzavona után a hal kapott egy szabadot, leakadt. A következő pillanatba már be is dobtam a másik botot.
Alig telt el tíz perc, ismét kapásom lett, s eltűnt az úszóm. Gyors bevágás, hal raja van, kezdődhet a fárasztás. Megy jobbra, megy balra, összeszedte a barátom szerelését is. A nagy kuszaságban elszakadt a damil, és horgostul, úszóstul elvitte az egész szerelékemet. A parton dermedt csend lett úrrá, azután röhögés, majd mindenki mondott valami okosat. Viszont az úszó nem tűnt el, ott maradt előttünk, ahogy a hal visszament a fenékre. Tőlünk körülbelül 5 méternyire ott állt, s fel-le mozgott. Hol elmerült, hol feljött. A mozgó úszó láttán felbuzdulva volt, aki célba dobással próbálkozott, amíg el nem tűnt.

Kicsit elkeseredve pecáztam tovább. Viszont nagy meglepetésre kis idő múlva ismét feljött az a bizonyos leszakadt úszó a víz alól. Teljesen kiemelkedett, és körülbelül egy méteres körzetben megint el kezdett fel-le mozogni.
Hirtelen ötlet után kitekertem a második kukoricás botomat, és csontit tettem rá. Harmadik dobásra sikerült pont mellé dobnom, alig 10 centire tőle. Mondom a többieknek, szép lenne, ha felvenné. Többen is árgúzs szemekkel figyeltük, amikor egyszer csak ketten is kiabálják: eltűnt, kapás! Picit vártam, s amikor már teljesen elsűlyedt akkor berántottam neki. Na a szép szám is bejött! A környéken ülők minden botot gyorsan kivettek. A trükkös akasztás után a fárasztás közben szépen egymás után feljött az egyik, majd a másik úszóm is. A megdöbbentő az a dologban, hogy az új, csontival szerelt horgom szabadon lifeget, nem az akadt most meg. Az új szerelék és a leszakadt régi annyira összegabalyodott, hogy a vacsorám még mindig a leszakadt szerelék végén küzdött. Mindez olyan közel volt a parthoz, hogy most sikerült pár perc után megszákolni, és kiemelni a pontyot a vízből!
A horgásztársak nagy megelégedéssel nyugtázták, hogy vannak még csodák, és nem a szóbeszéd, hanem a „saját szememmel láttam” kategóriából. Ha ez az esemény nem velem történik meg, én sem hittem volna el!
Hozzászólás
Még nincsenek hozzászólások.
Az első ragasztott nádbotot egy amerikai hegedűkészítő mester alkotta meg 1846-ban.