A Duna Komárom-Esztergom vármegyei szakaszán az alacsony vízállás és a csapadékhiány miatt jelentősen csökkentek a süllők természetes ívóhelyei. Ennek ellensúlyozására a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége összesen 130 mesterséges süllőfészket helyezett ki a folyó lassú folyású öbleibe és mellékágaiba. A fészkeket kerítéshálóból és műfenyő füzérekből készítették, mivel ezek az előző évek tapasztalatai alapján hatékonynak bizonyultak. A telepítés fő helyszínei a dunaalmási öböl, valamint a neszmélyi és táti mellékágak voltak.

A szakmai igazgató, Schmidt-Kovács Bence arra kéri a horgászokat, hogy tartsák tiszteletben a palackbójákkal megjelölt területeket, hogy a halak zavartalanul ívhassanak és a kikelt ivadékok biztonságban fejlődhessenek. A szövetség nem avatkozik be a természetes folyamatokba, csupán az ívóhelyek számának növelésével segíti a süllőállomány gyarapodását.

Zoltai Dániel, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a legfőbb cél a vizek élővilágának sokszínűségének megőrzése és a halfajok állományának fenntartása. A mesterséges fészkek elhelyezése nemcsak a halak számára előnyös, hanem a horgásztársadalom számára is, hiszen hozzájárul a sikeres fogásokhoz és az élményszerű kikapcsolódáshoz.

Természetes körülmények között a süllőikrák csak kis hányadából fejlődik ki kifejlett hal, mivel azokat az iszap és a szennyeződések könnyen tönkretehetik, ráadásul más halak is elfogyaszthatják az ikrákat és az ivadékokat. A süllő márciusban, körülbelül 10 °C-os vízhőmérsékleten kezd ívni. Az ívóhelyet a hím süllő választja ki, és gondoskodik az ikrákról, tisztogatja és őrzi azokat a kikelésig. A süllő az egyik legnemesebb hazai ragadozó hal, amely álló- és folyóvizekben egyaránt előfordul, nagyobb példányait „fogasnak” vagy „fogassüllőnek” nevezik.

Forrás & fotó: Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége