Az év hala 2026-ban a vágótok

A Magyar Haltani Társaság 17. alkalommal rendezte meg az „Év hala” választást és a korábbi évekhez hasonlóan az elnökség idén is három jelöltet állított: a szilvaorrú keszeget (Vimba vimba), a paducot (Chondrostoma nasus) és a vágótokot (Acipenser gueldenstaedtii). A természetkedvelők és halbarátok e három, hazánkban őshonos halfaj közül választhattak. A 2025. december 31-én 12:00 óráig beérkezett 2462 szavazat 23,6 százalékával a paduc harmadik lett, a szilvaorrú keszeg 31,2%-kal a második, a győztes vágótok pedig a voksok 45,2%-át szerezte meg.

A vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) az ősi megjelenésű tokfélék egyik hazánkban is előforduló képviselője. Orra rövid, tompa, bajuszszálai nem érik el a felső ajkat, teste megnyúlt, oldalán és hátán nagy és éles vértpikkelyek sorakoznak, melyek különösen a fiatal példányokon szembetűnők. Nevét is ezekről a vértekről kapta, egy óvatlan mozdulat is elég lehet ahhoz, hogy felsértse az ember bőrét. Tengerben élő vándorhalként a folyókat korábban csak a szaporodási időszakban kereste fel, hogy ikráit a nyílt, sóderes mederfenéken szórja szét, ám a Vaskapu megépítése a vándorlási útvonalára leküzdhetetlen akadályt jelentett. Nagyra növő hal, az idős példányok hossza akár a két métert is meghaladhatja. Magyarországon időről-időre előkerül egy-egy példány, ám ezek feltehetően telepítésből származnak. Egyes tengerparti országok halászfogásai között a mai napig rendszeresen előfordul, nálunk azonban a kecsegével ellentétben feltehetően nincs önfenntartó állománya. Védettsége a telepített példányok megtelepedését szolgálja.

Kiemelt kép: Sallai Zoltán