0 centiméteres a Duna vízállása Budapesten: mit jelent valójában a nulla?

Szerda délelőtt Budapesten 0 centiméteres vízállást jelzett a vízmérce. Bár ez rendkívül alacsony értéknek számít, a nulla nem azt jelenti, hogy a Duna medre víz nélkül maradt. Fontos tisztázni azt is, hogy mindez milyen hatással van Budapest vízellátására – olvasható a Fővárosi Vízművek közösségi oldalán megjelent bejegyzésben.
Budapest ivóvízellátása nem közvetlenül a folyóból történik, hanem parti szűrésű kutakra támaszkodik. A Duna vize a mederben található természetes kavicsos és homokos rétegeken keresztül szűrődve jut a kutakhoz, miközben a felszín alatt található vízkészlet is hozzájárul a vízutánpótláshoz.
A Duna alacsony vízállása ugyanakkor üzemeltetési szempontból lényeges tényező. Ilyen helyzetben egyes kutakhoz kevesebb víz érkezik, ami a vízadó képességük csökkenésével járhat. Ennek megfelelően a víztermelést folyamatosan szabályozzák: nagyobb terhelést kapnak azok a kutak és vízbázisok, amelyek az aktuális vízállás mellett is megfelelően képesek termelni, míg a kisebb vízadó képességű kutakat kímélik. A rendszerben jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, ezért jelenleg Budapest számára elegendő ivóvíz biztosítható.
A hírekben megjelenő dunai vízállási adat nem a folyó tényleges mélységét jelzi. A budapesti értéket a Vigadó térnél lévő vízmérce rögzített nullpontjához viszonyítják. Ez a nullpont a Balti-tengerhez viszonyított alapszint felett 94,97 méteres magasságban található. A 0 centiméteres érték így azt jelenti, hogy a Duna vízfelszíne pontosan ezen a magasságon helyezkedik el.
A nullpont helyének története több mint kétszáz évre nyúlik vissza. Budán 1817-ben állították fel az első vízmércét, az állami, rendszeres mérések pedig 1823-ban indultak el. A nullpontot kezdetben az akkor ismert kisvízi szintekhez igazították. Később a folyó szabályozása és a meder változásai miatt szükségessé vált a módosítása. A jelenleg használt Vigadó téri vízmérce nullpontját 1943-ban egy méterrel lejjebb helyezték, az 1834-es kisvízállási időszak legalacsonyabb mért vízállásához igazítva, amely megegyezett a mai nullponttal.
A Duna azóta ezt a szintet is elérte. Amennyiben a vízállás tovább csökken, a vízmérce akár negatív értékeket is mutathat, ami szintén nem azt jelenti, hogy a folyóból eltűnt volna a víz.
Ezt jól mutatja, hogy ma reggel, amikor a vízmérce mindössze 3 centiméteres értéket jelzett, Budapestnél másodpercenként hozzávetőleg 695 köbméter víz áramlott el.
A nulla tehát valóban a vízmérce nullája – nem pedig a Duna mélységének értéke. Budapest csapjaiban pedig továbbra is rendelkezésre áll a víz.
A kiemelt kép illusztráció.