Rombolja vagy építi a szabadidős horgászat a tavak élővilágát?

Alsó-Szászországban a Baggersee-projekt keretében 54 bányatóra kiterjedően vizsgálták, hogy a szabadidős horgászok tevékenysége mennyire befolyásolja a bányatavak élővilágának gazdagságát.

Ismeretes, hogy a felszíni bányászattal keletkező mélyedésekben kialakult mesterséges állóvizek a bányatavak. Így lehetnek kavics-, homok-, agyag-, kőbányatavak. Ezek talajvízből és csapadékból táplálkoznak. Vizük keletkezésük során akár ivóvíz-minőségű is lehet.

Tervszerűtlen körülépítés, oktalan haltelepítés vízminőségük és tiszta vizű élőviláguk romlásával járhat. 27  tóban horgásztak, 27 tavat pedig érintetlenül hagytak, azaz abban nem engedélyezték a horgászást. Vizsgálták, hogy a vizekhez kötött vízi és parti növények, madarak, szitakötők, kétéltűek és kiemelt fontosságú halak fajgazdagsága hogyan változott.

Meglepő módon a horgászegyesületek által használt, azaz horgászott bányatavakban jóval nagyobb lett a hazai halfajok gazdagsága. Rendszerint 7-12 közötti volt a halfajok száma, ugyanakkor a nem horgászott tavakban csak 3-5 halfajt találtak.

A horgászott tavakban – az érintetlen vizekhez hasonlítva – nem tapasztaltak különbséget a vízpartokon előforduló szitakötők, vízimadarak, valamint a vízi és a vízparti növények összetételében. A horgászott tavakban a csukák és a sügérek egyedszáma nagyobb volt, mint a nem horgászott tavakban.

Azt is vizsgálták, hogy miként lehet a bányatavak fajgazdagságát az életterek javításával gazdagítani. A tavakban lévő (ott elsüllyedt) holtfakötegek a fiatal halak és más vízi állatok számára ökológiailag azért is fontosak, mert télen, amikor a víz alatti növények hiányoznak a halaknak, ezek mintegy helyettesítő halhabitatként szolgálnak. (Maga a holtfa kifejezés kissé megtévesztő, minthogy helyesebb a „holt faanyag” kifejezéssel helyettesíteni, miként a Silva Naturalis negyedik kötete erre figyelmeztet. Szerk.)

Kiemelt kép: Shutterstock
Szerző: Dr. Kölcsei Tamás
Forrás: Agroinform.hu

Megosztás
Kategória: Hírek