Egy akvárium szobánk dísze lehet, látványa nyugtatólag hat az emberre, ráadásul nem hangos, és kellemetlen szaga sincs. Nem csoda, hogy a pandémia idején még többen kezdtek a halak és rákok tartásába. Szakemberek arra figyelmeztetnek, hogyha megunjuk az akvarisztikát, akkor se öntsük a halakat a közeli tóba vagy patakba, mert ezzel árthatunk az ottani, őshonos halfajoknak – hangzott el a Kék bolygó adásában.

---

Nagyon sok ember szorult az otthonába tavasszal, és ezért sokan kerestek olyan hobbit, vagy néztek olyan hobbi után, amit otthon is lehet művelni. Sokan az akvarisztikát választják – Néder Attila, a Green Aqua társtulajdonosa.

Az utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődött mind a technikai háttér, mind a tartható élőlények szempontjából ez a hobbi. Az akvarisztikában ma már külön irányzatok is léteznek.

A Kék bolygó adásában bemutatott akváriumban Dél-Amerikából, Ázsiából és Afrikából származó hal- és növényfajok élnek.

„Ez az az akvárium, ami ékes példája annak, hogy teljesen különböző égtájakról, kontinensekről származó halak, növények ugyanolyan vízparaméterek mellett, hőmérsékleti értékek mellett teljesen tökéletesen jól érzik magukat” – mondta a növényes akvarisztika bolt társtulajdonosa.

Sajnos a világon sokfelé okoznak problémát a hobbi állat- és növénytartásból kiszabadult és megtelepedett fajok.

„A trópusi akváriumok halainak nagy része a mi égövünkben képtelen lenne életben maradni, tehát ezért itt nincs akkora probléma, mint például a déli országokban, Spanyolországban, Olaszországban, Dél-Franciaországban, ahol még jobban oda kell figyelni az ilyen trópusi halaknak az elhelyezésére. Itt Magyarországon is vannak azonban olyan halak, amik életben tudnának maradni a helyi éghajlati viszonyok között is” – fogalmazott.

Ilyen például az aranyhal, amely a vizeinkben már jelentősen elszaporodó ezüstkárász színes tenyészváltozata.

Ugyancsak az akvaristák hozták be a naphalat, és mára sajnos nagyon elterjedt inváziós faj.

„A vizekhez köthető inváziós fajainknak az egyharmada az akvarisztika révén került be Magyarországra. Az elmúlt körülbelül százötven év során hatvan idegenhonos, inváziós fajt azonosítottak csak a halak közül. Ezeknek a száma évről évre nő. Itt különösen veszélyes az amurgéb, a razbóra, azok a fajok, amelyek olyan körülmények között érzik jól magukat, ahol a hasonló képességekkel és kvalitásokkal rendelkező természetes fajokat kiszorítják” – emelte ki Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Ilyen a jelzőrák és cifrarák is és nagy ütemben terjed a kaliforniai mocsárrák, más néven vörös mocsárrák. Utóbbi amellett, hogy kiszorítja az őshonos rákokat, a rákpestist is hordozhatja, valamint az élőhelyet is kedvére alakítja. A partfalakat, a gátakat is megfúrja.

A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy ha megunnánk az akváriumot, akkor a halakat semmiképp se öntsük bele a közeli patakba vagy a közeli tóba, mert ezzel árthatunk az ottani, őshonos halfajoknak.
Ezért inkább ajándékozzuk el, vagy vigyük vissza a kereskedésbe.

Magyarországon a különleges, hévizes élőhelyeken akár a trópusi fajok is megtelepedhetnek. Ilyen például Pesten a Városligeti-tó vagy a Hévízi-csatorna, amelyben hemzsegnek az idegenhonos élőlények.

„Már az európai uniós operatív programok keretében is szinte mindegyik projektnek részét képezi az inváziós fajok irtása” – fogalmazott Rácz András.

Egy élőhely-rekonstrukciónál, legyen az az ország bármelyik részén vagy nemzeti park területén, a projekt részét képezi az inváziós fajok elleni védekezés – mondta az államtitkár.

Több projekt kifejezetten az inváziós fajok gyérítésére összpontosít. Az egyik a Hévízi-tó és -csatorna őshonos élőlényeinek védelmét segíti az inváziós fajokkal szemben.

Kiemelt kép (illusztráció): Unsplash
Szerző: hirado.hu
Forrás: hirado.hu