Kecsege telepítés a Duna folyóba

2021. augusztus 31-én a Duna folyó Dunaszekcsői csónaklerakójánál 113 kg kecsege lett kihelyezve. Egykor nagy egyedszámban előforduló halfaj került a folyóba, amelyet ma már csak ritkán láthatunk, szaporodási lehetősége erősen megcsappant, illetve a nagyszámú kárókatona állomány miatt komoly károkat szenved. A kihelyezett halak 30-50 cm hosszúságúak voltak. A kecsegéket Horváth Zoltán ócsárdi gazdaságában, a H&H Carpio Halászati Kft. telephelyén szaporították, nevelték. A kihelyezésnél jelen voltak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai is.
A kecsege tipikus folyóvízi hal, a meder mélyebb részein érzi jól magát, ahol kisebb rajokba csoportosulnak, főleg a kisebb egyedek. Nagyobb rajokat csak télen és ívás idején alkotnak, ilyenkor sajnos fokozottan ki vannak téve a kárókatonák okozta kártételnek. Tavasszal a folyók felsőbb szakaszára vonulnak ívni, 4–6 éves korában válnak ivaréretté.
A kecsege orra megnyúlt, elvékonyodó és kissé felfelé hajló, szája a fej alsó részén helyezkedik el, amelyet négy rojtozott bajuszszál övez. A váza porcos, és testét kívülről pikkelyek helyett csontlemezek, ún. vértek védik. Öt vértsor húzódik végig a testén, egy háti, két oldalsó és két hasi vért. Színe sötét barnásszürke, zöldes árnyalattal, amitől a világosszürke vértek jól elütnek. Hasa sárgásfehér, úszóit fehéres sáv szegélyezi. Farokúszója a cápákéhoz hasonlóan aránytalan, vagyis az úszó alsó és felső lebenye eltérő méretű és alakú. Testhossza elérheti a 100–125 cm-t, tömege 15–16 kg-ot is nyomhat, mintegy 20–25 évig is élhet, ezzel a tokfélék közül a legrövidebb életű.
A kecsege táplálékát elsősorban a vízfenéken-, és annak közelében élő rovarlárvák alkotják – főként szúnyogok, tegzesek, kérészek, álkérészek lárvái. A nagyobb egyedek kisebb halakat is fogyasztanak.
A magyarországi kecsegeállományra a legfőbb veszélyt a folyószabályozások, duzzasztások okozta megváltozó ökológiai viszonyok, a vízszennyezés és a kárókatonák jelentik.
Sajnos a kecsege egyedszáma rendkívül megfogyatkozott, ezért kikerült a fogható halfajok sorából (tehát nem fogható halfaj lett), de Magyarországon jelenleg nem áll természetvédelmi oltalom alatt.
Ugyanakkor a fogási tilalma alól időszakos felmentés adható. Felmentést a hatóság a kifogható mérettartomány és a kifogható darabszám megadásával, illetve a fogási tilalom alóli felmentés céljának megjelölésével adhat. Ehhez teljesülnie kell több feltételnek, így vizsgálatokkal igazoltan, stabil, önfenntartó populációval kell rendelkezzen az adott vízterületen, illetve a halgazdálkodásra jogosultnak a halfajt rendszeresen telepítenie szükséges.
A kecsege foghatóvá tételét remélhetőleg jelen telepítés is pozitívan befolyásolja majd, illetve ebben az évben tervben van jelölt kecsegék kihelyezése is. A Horgász Egyesületek Baranya Megyei Szövetsége kéri a horgászokat, hogy az esetlegesen kifogott példányokat kíméletesen engedjék vissza a folyóba!