A következő 13 évben megduplázódhat a világ haltermelése – Magyarország nem maradhat le!

Publikálta

A Gödöllőn tartott halászati és horgászati konferencián a hazai ágazat helyzetétől kezdve a világ haltenyésztéséig sok témával foglalkoztak.


Az újonnan, 2021-ben alakult Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem létrejöttével évtizedek óta nem tapasztalt jelentőségű, az ágazat jövőjét szolgáló átalakulás történt az agrár-felsőoktatásban. Az új intézmény egységes szakmai irányítás alá vonta a szétaprózott hazai oktatási és kutatási rendszer nagy részét, így az akvakultúra gödöllői, kaposvári, keszthelyi és szarvasi műhelyeit is, hangsúlyozta Dr. Gyuricza Csaba a 11. alkalommal megrendezett Gödöllői Halászati Horgászati Szakember Találkozó január 27-i megnyitóján.

Nyitóbeszédet tart Dr. Gyuricza Csaba a MATE rektora – fotó:MATE
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem ágazati szerepe

Az Egyetem rektora elmondta, hogy a halgazdálkodási technológiákban megvalósuló magyar agrárinnovációt világszerte elismerik. A rektor úr kiemelte, hogy a halgazdaságban óriási potenciál van, ezért az ágazat szereplői közös érdekeiket felismerve összefogtak konfliktusaik megoldása és a fejlődés érdekében. Ennek az eredménye hogy most már hagyománnyá vált ez a találkozó.

Az ágazat fejlődéséhez elengedhetetlen az oktatás korszerűsítése és a megfelelő szakemberek képzése – hangsúlyozta Dr. Gyuricza Csaba

A csúcstechnológiák megfelelő használatához, a dinamikus fejlődéshez, hazai és nemzetközi teljesítményünk növeléséhez szükség van a humánerőforrás bővítésére. Az ágazatban a generációváltáshoz is kapcsolódóan jelenleg 1000-1500 szakember képzésére mutatkozik igény. Az egyetem ezt felismerve többek között angol nyelvű halgazdálkodási mesterszak alapítását tervezi, aminek az előterjesztését éppen a találkozó napján tárgyalta az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriuma.

A rektor elmondta, hogy Európán kívüli országok nagyköveteivel találkozva figyelt fel arra, hogy a diplomaták első helyen említették a MATE-val való együttműködés bővítésének szándékát a halgazdálkodás területén ugyanis az akvakultúrában felhalmozott tudás az ágazat GDP-hez való hozzájárulásánál is értékesebb.

Itthon is van persze bőven teendő, hiszen Magyarország nettó importőr akvakultúra termékekből, pedig minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ezen változtassunk. A vertikális termékpálya sem azt a képet mutatja, amit a lehetőségek ígérnek. A feldolgozottság növelése, a választék bővítése is kívánnivalókat hagy maga után. Ki kell használni az őshonos fajokban rejlő potenciált, fejezte be köszöntőjét Dr. Gyuricza Csaba.

A konferencián beszédet mondott Dr. Gyuricza Csaba a MATE rektora, Dr. Urbényi Béla az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet igazgatója, Dr. Horn Péter akadémikus és Bardócz Tamás a máltai székhelyű AquaBio Tech K+F és innovációs igazgatója – fotó: MATE
Kiemelt szerephez kell hogy jusson a piacorientált oktatás

Dr. Urbányi Béla, az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet igazgatója elmondta, hogy a szervezeti egység 116 munkatársának 41 százaléka rendelkezik doktori fokozattal. Az elmúlt ötéves teljesítményüket 190 tudományos publikáció mellett 4 milliárd 776 millió forint értékben elnyert pályázati forrás fémjelzi. További szolgáltatásokból 1 milliárd 484 millió forint bevételt szereztek.

Küldetésük a piacorientált oktatás a halászat-halgazdálkodás, a horgászat, a környezetbiztonság és a környezet-toxikológia tudományágakban. Ugyanezen területeken fejtik ki K+F+I tevékenységüket és végeznek szaktanácsadást határainkon innen és túl. A hallgatók érdeklődését és a szakember-utánpótlást érzékelteti, hogy öt év alatt 235 szakdolgozat és diplomamunka készült, továbbá 25 PhD-védés született az Intézetben.

A már említett angol nyelvű MSc szak megalapítása és indítása mellett mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológus BSc szak indítására, horgászvezető szakirányú továbbképzés megalapítására és indítására, hidrobiológus MSc biotikus szakirány indítására is készülnek magyar nyelven.

Az igazgató úr elmondta, hogy az innováció csak akkor lesz sikeres, ha a kutatás és a fejlesztés vállalatoknál történik. Törekvéseiket elősegíti, hogy majdnem minden halgazdálkodási cégnél és szakigazgatási szervnél dolgozik volt hallgatójuk, az érdeklődést pedig mutatja, hogy a találkozóra 180-an regisztráltak.

2030-ra az emberi halfogyasztás 60 százalékát az akvakultúra-termelés fogja előállítani

Nagy várakozás előzte meg az eseményen Dr. Horn Péter akadémikus előadását, amiben a haltenyésztés versenyképességét kívánta összevetni más állattenyésztési ágazatokkal, az állati fehérje termeléssel és a környezetterheléssel összefüggésben. Az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának tagja a pandémia miatt távol maradt, gondolatainak ismertetésére Dr. Urbányi Bélát kérte meg.

Dr. Horn Péter szerint egyértelmű, hogy az emberiség jó életminőségének, jó egészségi állapotának megőrzésében, figyelemmel a sok országra jellemező öregedő társadalmakra is, az állati fehérje ellátás alapvető fontosságú marad és lesz még inkább a jövőben.

A kritikus faktor a szaporaság. A kevésbé szapora ágazatokban hatalmas takarmánymennyiséget igényel a szülőpopuláció fenntartása, ami a halfajokkal szemben jelentős versenyhátrány.

Az emberi halfogyasztás 53 százalékát az akvakultúra-termelés állítja elő. Az érték 2030-ra elérheti a 60 százalékot. Az akadémikus a haltenyésztés jövőjét a genetikai programok alkalmazásában látja. A haltenyésztési ágazat termelése az állományok intenzív szelektálásával és a genetikai vonalak javításával az elkövetkező 13 évben megduplázódhat.

Világ halgazdálkodásának innovációs trendjei volt a második plenáris előadás témája

A második plenáris előadást az 1996-ban Gödöllőn végzett Bardócz Tamás, a máltai székhelyű AquaBio Tech K+F és innovációs igazgatója tartotta. Ismertette a világ halgazdálkodásának innovációs trendjeit, a digitalizáció szerepét a precíziós haltermelésben, a precíziós haltakarmányozással és a precíziós vízmonitorozással kapcsolatos kísérleteket és technológiákat, a körforgásos akvakultúra lehetőségeit és megismertette a résztvevőket egy kenyai kísérleti előnevelő rendszer működésével. Végül kitért a fejlett technológiák adaptálásának lehetőségeire a hazai haltermelésben.

Haltenyésztő telep nörvégiában – fotó:pixabay

A szakember találkozó egymásba kapcsolódó két hagyománya a Gödöllői oktatásért és kutatásért díj átadása és a jeles eseményre megjelent könyv bemutatása a kitüntetett szakember szavaival. Az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet elismerését idén Dr. Mézes Miklós akadémikus nyerte el. A MATE professzora online köszönte meg a díjat, majd mondta el ismertetését az intézet kiadásában megjelent, 22 szakember által írt kötetről, aminek 14 fejezetében 10 halfaj szerepel. A horgászati szempontból jelentős pontyfélék biológiája és tenyésztése című tankönyv szerkesztői Dr. Urbányi Béla, Dr. Szabó Tamás és Dr. Horváth Ákos voltak.

Kiemelt kép forrása: MATE
Forrás: agroinform.hu

Megosztás
Kategória: Hírek