Itt a vészjelzés: extrém alacsony a Dráva vízszintje, ebből komoly baj lehet!

Úgy tűnik, extrém alacsonyan van a Dráva folyó vízállása. Talán még soha nem láttunk annyi homokpadot, köveket és a vízbe mosott fatuskót, mint az utóbbi hetekben. Egyes somogyi szakaszon szinte száraz lábbal lehet átkelni a folyóban rejtőző félszigetekre, miközben Barcsnál egyre határozottabban látszanak a második világháborúban felrobbantott egykori Dráva-híd körvonalai. A homokos partot szinte ellepik az elpusztult kagylók: ez ráadásul nem először fordul elő, néhány éve szinte menetrendszerűen kell számolni ezzel a jelenséggel. De mi áll az alacsony vízállás hátterében? Mit jelent ez a természet szempontjából? Meddig tart ez a jelenség és milyen hatással van a folyómenti mezőgazdasági területekre? A HelloVidék most többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereinek segítségével.


Aki a téli időszakban a Dráva folyóhoz látogat, annak szokatlan látvánnyal kell számolnia. A vízállás annyira alacsony, hogy hosszasan kell gyalogolni a széles, homokos és csak kissé sáros parton, amíg el tudjuk érni a gyors lefolyású víztömeget. De mi történt pontosan? Bár a feljegyzések szerint az elmúlt évszázadban hat alkalommal is előfordult, hogy a víz szintje nem érte el a 64 centimétert, ám a hatás mégis extrémnek tűnik. Ráadásul a Dráva Őrtilosnál folyik össze a Murával, és az utóbbi vízállása is jelentősen befolyásolja a Dráva vízszintjét.

„Én nem mondanám extrém alacsonynak a Dráva vízállását. Inkább rekordközelinek és az átlagos megszokottnál alacsonyabbnak. A jelenségre természetesen így is különleges, amire a magyarázatot a folyó teljes vízgyűjtő területén kell keresni. A téli időszakban ezeken a magas hegyi területeken a csapadék általában ugyanis hó formájában hullik, ami miatt a felszíni és felszín alatti lefolyás lecsökken. És bár természetvédelmi szempontból ennek az alacsony vízállásnak nincs kiemelt jelentősége, ám súlyosbodó problémaként jelentkezik, hogy a Dráva medre egyrészt a szabályozások, másrészt a vízerőművek miatt egyre mélyül. A kisebb mellékágak már a normál vagy közepes vízszintnél sem kapnak elegendő vízpótlást. A medermélyülésből adódó vízszintcsökkenés fokozódó gondot jelent: a környező erdők és gyepek ugyanis kiszáradnak, a holtágaknak nincs vízpótlása, miközben veszélybe kerülnek az élőhelyek, velük együtt pedig minden vízhez kötött faj, köztük kétéltűek, halak és számos növényfaj. Mindez talajvízszint csökkenést is okoz, aminek a hatása akár több kilométerre is kiterjed, hiszen van egy nagyobb szívó hatása. Emiatt többek között az igen értékes, 100-120 éves tölgyesek is elkezdtek kiszáradni, mert a gyökérzetük nem képes ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez

– mondta el a HelloVidék kérdésére Hódossy Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi őre.

A szakember hozzátette azt is, hogy a vízszínt emelkedése csak a hóolvadást követően, rendszerint márciusban kezdődik, amikor enyhül az idő. A gond elmondása szerint akkor kezdődik, ha ez az alacsony vízszint megmarad a tavaszi időszakra is, mert akkor veszélybe kerül rengeteg élő- és szaporodóhely a folyónál. A tavaszi vízállást pedig egyelőre csak jósolni lehet, de senki nem tudhatja előre.

„A folyón több mint száz éve történik rendszeres vízállás észlelés. Az adatsorokból megállapítható, hogy a téli hónapokban, a Dráva felső (alpi) vízgyűjtőjén hideg a levegő hőmérséklete, a csapadék általában hóban esik, ami így nem tud lefolyni, tehát a vízgyűjtőről a felszíni lefolyás elenyésző. A téli időszakban jelentősebb vízállás növekedés csak hirtelen felmelegedésből származó hóolvadásból, vagy egy nedvességgel telített melegfrontból alakulhat ki. Extrém hideg esetén az alsó szakaszon jégképződésből, ezzel egyidejűleg a felső vízgyűjtőn felmelegedésből származó hóolvadásból jeges árvíz is kialakulhat, ezért folyamatos jégészlelést végzünk. Ezen a télen a szokásosnál is kevesebb a Dráva hóban tárolt vízkészlete, ami 2,373 köbkilométer, ami a sokéves átlag (3 köbkilométer) alatt van. Jelentősebb, napokig vagy hetekig tartó felmelegedés sem volt, ezért a vízállások a negatív rekordok környezetében vannak

– válaszolta vonatkozó kérdésünkre a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Ahogy azt az igazgatóság is jelezte, a téli hónapokat a kisvizes vízállások jellemzik. Az idei év a kisvizes időszakok között is a legkisebbek közé tartozik, ami megközelítette az eddigi a legkisebb vízállás (LKV) értékeket. A folyón az idei, téli időszak legkisebb és az eddigi legkisebb vízállások az alábbiak:

  • Őrtilos: -162 cm (LKV: -176 cm 2017. év)
  • Barcs: -165 cm (LKV: -172 cm 2016. év)
  • Szentborbás: -87 cm (LKV: -105 cm 2002. év)
  • Drávaszabolcs: -34 cm (LKV: -55 cm 2002. év )

„Mindez a természet szempontjából igen kedvezőtlen hatású, mivel a folyó alacsony vízállásának következtében a talajvíz a folyó irányába áramolva szintje csökken, így a környező területek kiszáradását elősegíti. És bár a sok homokzátony megjelenése ilyen alacsony vízállások esetében nem szokatlan jelenség, a hajózás szempontjából kedvezőtlen hatású. A Dráván lévő zátonyok alakulását ezért folyamatosan követnünk kell. A jelenlegi alacsony vízállás ráadásul a folyó menti mezőgazdasági területek számára is kedvezőtlen, a korábban leírt talajvízáramlás miatt. A mezőgazdaságban érezhető negatív hatása azonban csak akkor várható, ha ez az állapot még a vegetációs időszak megindulásakor is így marad

– segített megérteni a kapcsolódó jelenségeket a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

A szakemberek úgy vélik, hogy míg a vízgyűjtő felső szakaszán a csapadék alapvetően hóban esik és a hőmérséklet is 0 fok körül mozog, a vízállás lényeges emelkedése nem várható. Ahogy arra azonban a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság rámutatott: a korábbi statisztikai adatok alapján márciusban már emelkedhet a vízszint.

Kiemelt kép: Jeki Gabriella
Szerző: Jeki Gabriella
Forrás: hellovidek.hu

Megosztás
Kategória: Hírek