Helyzet van: a kormorán több halat pusztít, mint amennyit a horgászok összesen kifognak
Sok őshonos, hazai halfajt veszélyeztet a klímaváltozás, és a védett halállományt emellett a kormoránok is mértéktelenül pusztítják – mondta az InfoRádiónak a Magyar Országos Horgász Szövetség főigazgatója.
„Az éghajlatváltozás negatív hatásai és egyéb gondok ellenére a több mint 2200 nyilvántartott magyarországi halgazdálkodási vízterület és a vízegyenleg szempontjából még mindig jól áll az ország. Hála a beavatkozásoknak, nagyon sok olyan vízi élettér áll rendelkezésre, amely a biodiverzitást tudja támogatni” – jelentette ki Dérer istván, de hozzátette, folyamatos munkát és áldozatokat igényel ennek az egyensúlynak a fenntartása.
A halak egyfajta indikátorok a Magyar Országos Horgász Szövetség főigazgatója szerint, mivel abban a vízben, amelyben nincs hal, „nagy bajok vannak”. Korunk egyik legnagyobb vízgazdálkodási problémája azonban a Velencei-tó kiszáradása.
„Végigéltük, hogy mit jelent a gyakorlatban a halhiány, a legfontosabb helyre tehát a vízmegtartást tenném. Jelen pillanatban sokkal több víz távozik az országból, mint amennyinek kéne, tartalékolni kell, mert a hosszú, száraz periódusok ezt megkövetelik. Nem mellékesen az öntözési igény is további vízfelhasználást fog generálni. Ha pedig vizeket tartunk meg és üzemeltetünk élőhelyként, akkor olyan körülményeket kell teremteni a halaknak és egyéb állatoknak, hogy önfenntartó módon tudjanak élni, szaporodni” – ecsetelte.
Arról is beszámolt, hogy sok halfaj van, amelyet a kipusztulás veszélye fenyeget, illetve a helyükre nem őshonos, invazív fajok kerülnek”.
„Mindenképp említést érdemel a kormorán károkozása, miatta mértéktelen módon tűnnek el a halak, annyit fogyasztanak. Ez azonnali és központi beavatkozást igényel. Sokan nincsenek vele tisztában, de a kormorán, ami északról jön időszakosan, több halat fogyaszt, mint a horgászok éves összfogása” – mondta.
Hogy gazdasági szerepükön túl mekkora a halastavak jelentősége, arról azt mondta: „Egy permetezett kukoricaföld gyakorlatilag olyan monokultúra, amelyen az élővilágot a kukoricán kívül nyomokban sem lehet felfedezni, ezzel szemben egy halastó egy élő, virágzó felület, és túl azon, hogy sokszínű élővilágot tart fenn a madaraktól egészen az alsóbb rendű élőlényekig, a helyi környéknek turisztikai kapcsolódása, rekreációs bázisa is” – mutatott rá Dérer István.
Szerinte mivel a hal egészséges, könnyen emészthető és hasznos táplálék, „meg kell tanulnunk a halat fel is dolgozni”, mert még mindig alacsony mértékű a halfogyasztás Magyarországon.
Kiemelt kép: Pixabay.com
Szerző: Baumann-Tuka Nikoletta
Forrás: infostart.hu