Bár a szárazföldön a természet már ébredezik, a Balaton nyíltvizében március végén még a téli algaközösség képviselőivel találkozhatunk, annak ellenére, hogy a víz hőmérséklete már majdnem elérte a 10 °C-ot. Az algabiomassza az egész tél végi-tavasz eleji időszak alatt alacsony volt: az a-klorofill koncentráció a Siófoki-medencében 1,3 és 3,8 µg/L között, a Keszthelyi-medencében 7 és 13,5 µg/L között változott, amely nagyságrendileg megfeleltek a korábbi évek tavaszi biomassza értékeinek (1. ábra).

A Siófoki-medence vize algákban rendkívül szegény volt, a Keszthelyi-medencében jellemzően ennél magasabb fitoplankton biomassza értékeket mértünk. A tél során mindkét tóterületen a parányi (pár mikrométeres) pikoeukarióta zöldalgák szaporodtak el, a fitoplankton teljes biomasszájának akár a felét is ezek az apró algák adták. A pikoplankton parányi gömbjei és pálcikái mellett dominánsan a nagyon karcsú (1-2 mikron átmérőjű) Monoraphidium zöldalga fajok jelenléte volt szembetűnő, mennyiségük azonban a tavasz közeledtével csökkenni kezdett (1. kép).

A tó téli-tavasz eleji algaközösségére jellemző, hogy olyan kisméretű (< 10 µm) algák alkotják, amelyek azonosítása modern mikroszkópos módszerekkel sem lehetséges. Egy, a tavalyi évben a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben indult munka pont ezen algák azonosítását tűzte ki célul modern molekuláris biológiai módszerek segítségével. A kapott eredmények a tó diverzitásának pontosabb megismerését szolgálják majd.

Szerzők: Somogyi Boglárka és Kovács W. Attila
Forrás: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet