Veszélyezteti-e a Balatont az alacsony vízállás?

Publikálta

Nyakunkon a következő balatoni szezon, amit azon kívül, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai elkezdték a terepi munkát, abból is észre lehet venni, hogy egyre több cikk jelenik meg a Balatonról.

Fontos leszögezni, hogy egyelőre nem fog kiszáradni a Balaton és várhatóan még nagyon sokáig kiváló minőségű vízben fürdőzhetünk nyaranta. A jelenlegi vízállás ráadásul nem is nevezhető kritikusan alacsonynak.

Tudni kell azonban, hogy különböző forgatókönyvek vannak, és ezek közül a legrosszabbak szélsőséges eseményekkel is számolnak. A klímaváltozás miatti hosszú aszályos időszakok miatt számítani lehet jelentős vízszintingadozásra, és gyakran alakulhat ki tartósan alacsony vízszint. A biológiai rendszerek változását nehéz előre jelezni, különösen a klímaváltozás tükrében, de a meglévő hosszútávú adatsorok alapján vizsgálható, hogy az alacsony vízállás hogyan hat az algák mennyiségére.

A Balaton vízminőségét alapvetően a mikroszkópikus lebegő algák minősége és mennyisége határozza meg.

Az elmúlt húsz évben az algák mennyisége (a-klorofill koncentráció) a Keszthelyi-medencében két évben (2019 és 2021) haladta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által a fürdővízben még megengedhető algamennyiséget (75 µg/L), de ezen alkalmak egyike sem köthető az alacsony vízálláshoz (ábra). A Siófoki-medence algában jelentősen szegényebb, egyetlen évben sem fordult elő hasonló jelenség. A lebegő mikroszkópikus algák mennyiségét ugyanis a rendelkezésükre álló szervetlen növényi tápelemek, közülük is a foszfor határozza meg.

ábra: Összefüggés a Balaton évi legalacsonyabb vízállása és a Keszthelyi-medence éves maximum a-klorofil koncentrációja között (2001-2021). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fürdővizekre vonatkozó felső határértéke (75 µg/L) piros vonallal van feltüntetve. A 2002-es rekord alacsony vízállás (23 cm) idején kiváló volt a nyíltvíz minősége.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy a tó nyíltvizében az alacsony vízállás önmagában nem okoz algásodást, még a tó produktívabb, nyugati területein sem. Más, az algaközösségre gyakorolt hatása azonban van, és ez elsősorban a déli parton érvényesül. Alacsony vízállás esetén ugyanis egy fonalas zöldalga, az érdes békanyál megjelenésével kell számolni a sekély vizes területeken. Ez történt 2002 és 2004 között, illetve 2012-ben is (fotók). A BLKI kutatási eredményei szerint erre a jelenségre a siófoki vízmérce 50 cm-es állása alatt lehet számítani. A békanyál elszaporodása ugyan jelentősen csökkenti a tó idegenforgalmi vonzerejét, de tömeges fellépése nem szennyezés következménye és méreganyagokat nem termel. Ez a jelenség nem újkeletű, már a múlt század első felében is leírták, hozzá tartozik a tó életéhez.

Egy konzervatív becslés szerint az idei szezon végére a vízállás a siófoki vízmérce kb. 70 cm-es állásáig csökkenhet. Emiatt sem a nyíltvízben lebegő algák túlburjánzása, sem a déli part sekély vizében a békanyál tömeges elszaporodása nem várható.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egyik legfontosabb feladata a Balaton élővilágának megfigyelése, és a felmerülő kérdésekre tudományosan megalapozott válaszok keresése. A Balaton monitorozásának fontossága és új elemekkel való bővítése az utóbbi évek havaria eseményei és a klímaváltozás miatt egyértelművé vált.

Forrás & fotók: Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

Megosztás
Kategória: Hírek