Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a Ráckevei (Soroksári)-Duna revitalizációjával összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket, így például a környezet- és természetvédelmi, valamint a vízügyi eljárásokat.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében rövidülnek az ügyintézési határidők, továbbá a projekttel összefüggésben településképi véleményezési, bejelentési eljárást nem kell lefolytatni, és építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt sem kell beszerezni.

Az 57 kilométer hosszú Duna-ágon a revitalizáció mellett cél a vízminőség javítása, egy szakaszon a partfal rekonstrukciója, a partközeli infrastruktúra fejlesztése, valamint vizes élőhely létesítése a Csepel-szigeten. 

„A beruházás az elképzelések alapján magában foglalja majd a Kvassay zsiliptől a Gubacsi hídig, majd attól délre Tassig az iszapkotrást és a folyómeder-rendezést, továbbá megszüntetnék a dél-pesti szennyvíztisztítónak a Ráckevei-Dunát érintő szennyvízterhelését is”

– írta honlapján a Nemzeti Közlekedési Központ, amely a következő évek egyik legnagyobb környezetvédelmi invesztíciójaként jellemezte az Európai Unió által támogatott, a tervek szerint 2023 végére befejeződő projektet.

A Ráckevei-Duna legutóbb akkor került a figyelem középpontjába, amikor másfél évvel ezelőtt 

Szigetszentmiklóson valaki hatalmas mennyiségű olajszármazékot engedett a csapadékelvezető csatornába, ahonnan az kijutott a Ráckevei-Duna felszínére és a part menti növényzetbe. 

A nádas ugyan „felfogta” az olajat, így az a főmederbe nem szivárgott tovább, de a szennyezés nagy kárt tett az egyébként Natura 2000-es területnek számító úszóláp élővilágában. A vízügyi szakemberek a kárelhárítás során összesen mintegy hatvanezer liter olajos vizet és több mint 6200 tonna veszélyes hulladékot távolítottak el a természetvédelmi oltalom alatt álló zónából, ahol megközelítőleg kétezer négyzetméternyi területet sújtott a szennyezés.

Kiemelt kép forrása: Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség
Szerző: Helmeczi Zoltán
Forrás: vg.hu