Velencei-tó: a vízszint emelkedett, ám a duplája kellene
Az elmúlt napok tartósabbnak bizonyuló csapadékának hatására egy időre elérte a 80-81 centit a Velencei-tó vízszintje, majd végül szerdán reggelre a 78 centin állapodott meg, miután elült a szél és kitisztult az ég. A Balaton, a Bakony és a Velencei-tó körzetében voltak a legintenzívebbek a magyarországi esőzések, kérdés: ez mire lehet ez elég? Talán úgy tűnhet, hogy sokra, ám a mennyiség mégis messze van attól, amennyivel nyugodtan várhatnánk a nyarat.
Egy hét leforgása alatt nagyjából 10 centimétert emelkedett a Velencei-tó vízszintje, az agárdi mérőeszköz előbb 79, majd 80 centit, sőt, annál is többet mutatott a hét első napjaiban. (Emlékezetes, hogy a negatív csúcs 53 centiméter volt az elmúlt évben, egy évvel korábban még 69 centinél megállt az apadás.) Azonban ahhoz, hogy ne legyen ismét gondokkal terhelt a 2023-as szezon, ennek a mennyiségnek legalább a duplájára volna szükség: arra, hogy valóban extrém mennyiségű csapadék essen, az elmúlt napok intenzitása mellett legalább egy-két hétig, legfeljebb kisebb megszakításokkal. Minden nyáron – függően a hőmérséklettől, szélerősségtől – körülbelül 40-50 centimétert párolog a tó szintje, így könnyű kiszámolni, hogy a jelenlegi, mintegy 78-80 centiméternél jóval többre, legalább 150-160 centire lenne szüksége a tónak tavaszig.
A Velencei-tó horgászai pesszimisták, főként a csónakkal rendelkezők várnak ki azzal, hogy területi jegyet váltsanak, hiába nem emelkedtek a jegyárak szinte kivételes módon a vízterületnél. A csónakkikötők biztonságos használhatóságához még legalább 20-30 centiméternyi égi áldásra lenne szükség: és sok helyen az akkor is csak az „evickéléshez”, nem pedig a kényelmes vízi közlekedéshez lesz elegendő például a Szúnyog-szigetnél. A Magyar Országos Horgász Szövetség egyelőre kivár a telepítésekkel, hiszen a körülmények könnyen rosszabbra fordulhatnak egy tartósabb fagypont alatti hőmérséklet hatására a sekélyebb helyeken (ez elsősorban oxigénhiányos helyzetet jelent a jég alatt), amelyek némelyikén több száz keszeg állt össze az utóbbi időben. Akik kedvelik ezt a fajta horgászatot, közülük fognak is rendesen, ám a pontyok a mélyebb részekre húzódtak vissza, amelyek a partközeli 10-20 centis vízterületek miatt nehezen elérhetőek. Néhányat a legmakacsabb pecásoknak azért sikerült közülük megakasztani, ragadozót azonban szinte egyáltalán nem fogtak, igaz, nem is nagyon horgásznak rájuk még ott sem, ahol erre talán lenne esély.
Egyelőre a tartós megoldást jelentő mesterséges vízpótlás megoldásáról – tudomásunk szerint – nem született döntés. Hiszen megnyugtató szakmai egyetértés sem alakult ki, miután a szakemberek még mindig eltérő szempontok szerint mérlegelnek. Annyi pozitív változást lehetett tapasztalni a mostani esőzések után, hogy miután korábban, elsősorban az ősz folyamán volt olyan önkormányzat (mint például a sukorói), amelyik kitisztíttatta a tó felé irányuló, területét átszelő patakot, rég nem látott módon indulhatott meg a lehullott csapadékvíz a nagy tómeder felé.
Szerző: Tihanyi Tamás
Fotók: Tihanyi Tamás / FMH
Forrás: feol.hu