Párducmintás vértesharcsát találtak a Hévízi-tóban, pedig nagyon nem kellene ott lennie

Publikálta

Párducmintás vértesharcsát azonosítottak a búvárok a Hévízi-tóban, azonban kiderült, hogy az „új” halfaj az őshonos pontyfélék növekedésére és túlélési arányára is káros hatással van.

Búzás Előd és Sinka Gábor természetvédelmi őr búvármerülést hajtott végre 2022 februárjában a Hévízi-tó sekélyebb régiójában. Ekkor lettek figyelmesek egy addig még nem látott halfaj egyedére.

A trópusi akváriumokból ismert algaevő harcsára emlékeztető hal egy agyagba vájt üreg előtt lebegett, és a búvárok közeledése ellenére is ott maradt, így tudtak róla fotókat is készíteni. Mivel a képek elemzése és a szakirodalom átnézése után sem sikerült meghatározniuk, hogy pontosan melyik fajról van szó, újabb merülést hajtottak végre.

Akkor sikerült lefotózniuk hétméteres mélységben egy korábbinál élénkebb színű példányt, majd emelkedés közben az apró halivadékokat is. Emellett a fészket is megtalálták. Az újabb fotók elemzése után már meg tudták határozni a halfajt: a tepsifejű harcsafélék családjába tartozó párducmintás vértesharcsáról van szó.

Az új faj káros hatással van az őshonos pontyfélékre

Később további fotók is születtek a kifejlett egyedekről, és egy új üreget is felfedeztek a természetvédelmi őrök. 2023 áprilisában újabb merülésre került sor, ekkor a párducmintás vértesharcsa felnőtt populációjából három különböző egyedet sikerült lefényképezni. Közben az elmúlt egy évben igyekeztek a szakértők irodalmi forrásokat találni arról, vajon milyen hatással van vagy lesz a tó ökológiai rendszerére az új jövevény.

Amit találtak, az nem volt biztató: egy bangladesi vizsgálat után a kutatók megállapították, hogy – azokban a víztestekben, ahol a párducmintás vértesharcsa megjelenik – az őshonos pontyfélék (három fajt vizsgáltak) növekedésére és túlélési arányára is káros hatással van ez a halfaj.

Panamában például megfigyelték, hogy a párducmintás vértesharcsák megváltoztatják a víztestekben a táplálékviszonyokat az őshonos fajok kárára. Így a cél az lenne, hogy megakadályozzák ennek a halnak a további szaporodását, ennek érdekében további merüléseket fognak végrehajtani – számolt be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park oldalán Sinka Gábor természetvédelmi őr.

Kiemelt lép forrása: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
Szerző: Kozics Júlia
Forrás: index.hu

Megosztás
Kategória: Hírek