Korábban kezdődött idén a tiszavirágzás

Az időjárás kedvez a korai rajzásnak.

A napsütéses meleg idő miatt a megszokottnál egy-két héttel korábban kezdődött el a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán – tapasztalta az MTI tudósítója. A napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda).

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész: 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel pedig 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéi rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek.

A faj első említése Arisztotelésztől származhat, a tudományos leírás 1634-ből, egy belga orvostól származik.

A rovar egykor egész Európában elterjedt volt, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt.

Napjainkban csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre található folyóban él. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, 10-100 ezres egyedszámú telepeken. Három év után júniusban a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, a stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal.

A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak, illetve a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy 7000 petéjét.

Kiemelt kép: Pesti Gábor
Szerző: National Geographic
Forrás: ng.24.hu

Megosztás
Kategória: Hírek